Csörömpölés-Generátor 1974-ből

Úgy döntöttem, hogy egy SEIKO, egy nem SEIKO. A gyűjteményem csak felerészben SEIKO, így nem lőhetem el előre az összeset, muszáj másokról is írnom.
Szóval akkor következik végre egy SEIKO a BREIL után (hogy mi lesz a következő, arról egyelőre fogalmam sincs, de majd megoldom).

Édesapám vette a Vaterán pár évvel ezelőtt ezt a szép állapotú SEIKO Bell-Maticot. Én ezt nem nézhettem tétlenül, hisz én vagyok SEIKOholic, Ő csak maradjon meg a svájciaknál, a japánok hozzám tartoznak. El is hoztam tőle azzal az ürüggyel, hogy kitisztítom, milyen szép lesz majd. Nem is vittem vissza azóta sem. Ő nem említette, én sem hoztam szóba...ami fekszik, nyugszik.

Rabul ejtett a számlap kidolgozottsága, a tok korabeli formája, a '70-es évekre jellemző pillekönnyű fémszíj és a komplikáció, amit sikerült beépíteni a mechanikus automata szerkezetbe.
Az óra ugyanis ébreszteni tud és nem is akárhogyan teszi ezt. Mechanikusan. Egy kis kalapácsot ütöget saját magához a szerkezet addig, amíg a külön ehhez a komplikációhoz tartozó rugóban tárolt energia kitart.
Mindezt nagyon esztétikusan és kicsiben sikerült megoldani. Az ébresztés idejét nem egy külön számlapon állíthatjuk be, hanem a főszámlap körül elforduló gyűrűvel, amit az első pozícióba kihúzott koronával tudunk állítani. Amikor az óramutató eléri a gyűrűn egy kis nyíllal megjelölt ébresztési időpontot, azonnal elkezd veszettül csörögni. Természetesen csak akkor teszi ezt, ha fel van húzva a megfelelő rugó (a koronát  a normál pozíciójában tekerve lehet ezt megtenni) és a 2 óránál található kis kapcsoló kihúzott állapotban van (Ezt a kis kapcsolót nyomogatva lehet a dátumot léptetni).

1967-től 1978-ig gyártották őket, az enyém 1974 szeptemberi. Ekkor már csak 17 követ tartalmazott a szerkezett a korábbi 27 illetve 21 kővel szemben. Azt nem tudom, hogy miért csökkentették a csapágykövek számát, remélhetőleg csak egyszerűbb lett a szerkezet és nem gazdaságosabb.
Akit érdekelnek a további változatok, az látogasson el a www.bellmatics.com -ra, meglepően sokfajtát gyártottak belőlük az évek során.



Az, hogy valaki felébred-e arra, hogy az órája rövid ideig kopácsol/csörög/sípol, gondolom egyénfüggő. Én nem merném rábízni az életem, de azért nem kell lebecsülni sem. Én például nem tudom elképzelni, hogy órában fekszem le aludni, ha meg az éjjeliszekrényre tenném le, biztos tennék alá egy poharat, hogy felerősítse a zajt. Maradok a jól bevált mobiltelefonnál....amire szintén nem bíznám az életemet, mert simán tud olyat produkálni, hogy egyszercsak kikapcsol/lefagy és mégy csak nem is tudok róla, mert nyugalmi állapotában is olyan, mintha ki lenne kapcsolva.

Tavaly nyáron futott a Vaterán egy kis utazó kvarc SEIKO ébresztőóra. Teljesen bele voltam szerelmesedve és nem vettem meg, mert éppen nem álltam úgy anayagilag. Pedig talán 2000 alatt maradt az ára. Csak utána jöttem rá, hogy mit vesztettem. Felbukkant még egyszer a Vaterán, egy másik órát árult a korábbi vevő és ez a háttérben volt látható. Még szép, hogy rákérdeztem, de nem akart tőle megválni. eBay-en ugye meg tízszer ennyibe kerül, ha éppen felbukkan...

Visszakanyarodva a Bell-Matichoz, fantasztikus érzés egy ilyen műremeket viselni és még csak nem is volt drága...főleg nekem ;)