Szenteste

Mindenkinek - főleg annak, aki ilyenkor erre az oldalra téved - nagyon Boldog, órákban gazdag Karácsonyt kivánok!

Running Man - Schwarzenegger nélkül

(Ha valaki nem látta volna az azonos című filmet - és elmúlt már 14 éves -, akkor ne is nézze meg)

Ritkán van olyan, hogy valamit villámáron veszek meg a Vaterán, de ez egy ilyen vásárlás volt...pedig 1 Ft-ról indult, minimálár nélkül.

Amikor megláttam, egyből tudtam, hogy kell, de gondban is voltam, hogy hogyan szerezzem meg.
Hagyjam, hogy végigmenjen a licit és talán jóval a villámár alatt hozzájutok (kockázatos, lehet, hogy valaki más elviszi villámáron), vagy azonnal üssem le, hogy biztosan az enyém legyen.
Az utóbbit választottam...29 perccel azután, hogy az eladó feltöltötte a Vaterára.
Sajnos mostanában egyre több az ilyen "kihagyhatatlan vétel" és a pénzem egyre kevesebb így Karácsony felé, de legalább van miről írnom :)
Akkor nézzük az órát.

A714-es kaliber 1983 májusából. Óra, dátumkijelzés, ébresztés, világítás, óránkénti hangjelzés, 1/100-ad másodperces stopper és a lényeg: a szaladó emberke, aki akkor szalad, amikor a stoppert elindítjuk.





Zseniális. A korabeli órák általában egyszerre csak egy adatot voltak képesek megjeleníteni a kijelzőjükön, azt is csak numerikusan. A SEIKO-nak sikerült mindent a kijelzőre pakolnia és még egy nagyon jó kis animációra is futotta....na az ilyen figyelmességekért érdemes SEIKO-t választani. Talán egy kicsit elfogult vagyok :)
Egy nagyon jó párbeszédet olvastam a Vaterán egy eladó és egy érdeklődő között, a tárgy egy SEIKO LCD óra volt:

Érdeklődő: - Hány zenét tud?
Eladó: - Szerencsére egyet sem, ez nem egy gagyi 7-zenés piaci kvarcóra. Azok közül már csak azok működnek, amiket nem tudtak eladni és lemerült bennük az elem.

Ennyit a 7-zenés kvarcórákról.
Sajnos elfelejtettem úgy fotózni, hogy az ébresztést jelző kis harangocska és az óránkénti hangjelzés jele látható legyen, pedig azok a kis piktogramok is szépen ki vannak dolgozva.
A hátlapja pattintós, a gombjai tömítettek....egy kézmosást talán kibírt valaha, de nem is komolyabb igénybevételre tervezték.

A szíja nagyon lapos és filigrán, szépen passzol az órához és olyan könnyűek így együtt, hogy az ember hajlamos megfeledkezni arról, hogy a kezén van az óra.

Nem bántam meg, hogy megvettem villámáron, sajnáltam volna, ha kihagyom, mert nagyon ritka darab.
Pedig nem vagyok oda a kvarc LCD-kért, de a ritka/híres/korai daraboknak mindig lesz helyük a gyűjteményemben.

Óra kilÓra

Épp most érkezett egy csomag.
49 darab óra van benne.
450 Ft-ért vettem a Vaterán.
Képzelhetitek...

(csak alkatrésznek kellettek, de szinte mindegyik új, akár hordani is lehetne őket...lehet, hogy egy-két gyereket meglepek egy dögös számológépes kvarcórával - habár az elem többe kerülne, mint az összes óra :)

Parancsnoki Zsiguli

Ez nehéz lesz...már napok óta halogatom, de most belevágok. Mégiscsak erre érkezett a legtöbb szavazat.

Pár (6) Mojito van bennem és 1 Pina Colada is lecsúszott, így egy kicsit ködösebben látom a dolgokat, elképzelhető, hogy ez meg fog látszódni a bejegyzésen is.

A rendszervált(oz)ás után kivonultak az orosz katonák és ránk hagytak mindenfélét.
Volt ezek között jó is és rossz is. A rosszból egy kis ízelítőt mindenki megtekinthet az alábbi linken, én most inkább a jóról fogok írni.

Pontosan nem emlékszem már, hogy hogyan került hozzám. Vagy elhoztam édesapám asztaláról - végülis búváróra, mit keres nála? - vagy a fiókomban találtam, bár ennek kisebb a valószínűsége.
Visszatérve a történet elejére, amikor kivonultak az oroszok, a jókor jó helyen lévő emberek hozzájutottak potom pénzért mindenhez, amit csak az oroszok használtak...talán csak a rakétákat vitték haza.
Egy ilyen ismerősünk állított be egyszer hozzánk és volt nála minden jó. Vettünk tőle távcsövet és még ki tudja mit. Kokettáltunk az éjjellátó készülékkel, de az akkoriban nem volt még kiforrott darab, így nem került hozzánk. Ellenben egy katonai és egy civil óra nálunk maradt, erről a katonai óráról fog szólni ez a bejegyzés.

A márkája VOSZTOK, annyit tesz oroszul, hogy kelet. A II. világháború után a korábban az ország középső részén fekvő Cisztopolba (távol a náci haderőtől)  telepített 2. Moszkvai Óragyár egy részét visszatelepítették Moszkvába. a Cisztopoli óragyárat ezután elnevezték "Kelet"-nek vagyis "Vosztok"-nak.
Az akkori orosz óragyárak közül itt készültek a legjobb és legprecízebb órák, még a hadsereg is velük gyártatta a katonai órákat.

Vosztok Kommandirszkije (állítólag a márkanév a kommandirszkije, de szerintem inkább típus), vagyis parancsnoki. 17 köves! 2414-es kézihúzós szerkezet, kétirányba szabadon forgatható búvárlünetta, koronazár, menetes hátlap, acél tokozás, valaha talán lumineszkáló indexek és mutatók, dátumkijelzés, vöröscsillag. A szerkezet még talán szépnek is mondható, főleg a korabeli keletnémet Ruhla gyár szerkezeteivel összevetve.
Néztem mostanában pár Ruhlát, mert megtetszettek, de amikor megláttam a szerkezetüket nem hittem el, hogy működőképesek.

A lünetta érdekes, eddig csak orosz órákon láttam ilyet, nem is teljesen egyértelmű, hogy hogyan kell állnia.
Ha a piros kör jelzi a 0/12 órát, akkor a piros negyedkör rossz felé áll...legalábbis az egyéb búvárórákon pont az ellenkező irányban van percbeosztás vagy eltérő színű jelzés.
Ha a piros háromszög jelzi, akkor meg mit csinál a piros kör? ...na mindegy.
Ez a része amúgy is a gyenge pontja, nincs jó fogása és nehezen is tekerhető, viszont így szinte kizárt, hogy véletlenül eltekerődne :)

A hátlap se a megszokott. Nem a hátlapon van a csavarmenet, hanem egy karimán, amit becsavarva tudjuk a hátlapot hozzászorítani a már nem létező tömítéssel együtt az óratokhoz.
Az orosz szöveg fordítása: "Készült a Szovjetunióban" - "Vízálló"(?) - nyugodtan javítson ki, aki pontosabban tudja lefordítani.

Nem emlékszem, hogy lett volna szíja, én egy SEIKO kaucsuk búvárszíjat tettem rá ideiglenesen, de most a fotózás kedvéért rátettem az előző bejegyzésben szereplő SEIKO Desert Storm eredeti, leharcolt szíját. Megtetszett. Sokkal jobban áll neki, mint a másik, egy kicsit fokozza a katonai megjelenést.

Nem is volt olyan nehéz, mint gondoltam...

Frissítés:
A Mojitok jótékony hatása elmúltával eszembe jutott, hogy mit felejtettem el.
A minőségről nem sokat írtam.
Az, hogy a szerkezet egy kicsit lötyög a tokban, még nem a világ, néhány jobb márkánál is találkoztam már ilyennel. A számlapon viszont jól mérhető a minőség. Vagyis annak hiánya. A festés olyan, mintha egy reszkető kezű nénike csinálta volna vékony ecsettel, az egyes színek vagy rétegek is el vannak egy picit csúszva egymáshoz képest. Olyan oroszos.
A lünetta festése viszont ma is megállja a helyét.

Ismét szavazás

A szavazással egyelőre az a gond, hogy ha aktív, akkor az Internet Explorer panaszkodik (én már régóta mellőzöm).
Ezért, amíg a blogger nem orvosolja ezt a problémát, addig szavazzatok hozzászólásban - bárki megteheti névtelenül, nem kell regisztrálni.

Tehát, miről írjak legközelebb?

1. SWATCH Access (ez eddig nem volt túl népszerű a szavazásokon)
2. Accurist kronográf (angol márka, érdekes darab)
3. Vosztok búvár {régi orosz mechanikus (nem automata)}

Elég egy számot írni a kommentbe, a végén összeszámolom - nem lesz nehéz, eddig nem volt nagy aktivitás, de hátha most kedvet kaptok :)

Desert Storm - katonadolog

Miután birtokomba került a Certina, nekiláttam felmérni a piacot. A Vaterával kezdtem és rákerestem az automata órákra (akkor még nem volt nagy gyakorlatom ezen a téren). Sok-sok drága vagy csúnya óra után rátaláltam jelen bejegyzés tárgyára.

SEIKO Desert Storm. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a SEIKO név valahogy ismerősen csengett, talán bugyuta amerikai filmekből. Szóval akkor láttam először SEIKO-t és nagyon megtetszett....az ára is. Megdöbbentem, hogy vadi új, üveghátlapos automata órát ilyen olcsón meg lehet szerezni. Persze már akkor is törekedtem a jó vételre, rábeszéltem egy munkatársamat, hogy vegyünk kettőt, mert akkor még olcsóbban adja az eladó. Szerencsére neki is megtetszett (ő egy feketét választott fémszíjjal), így megtörtént a rendelés, ki is hozta a posta az órákat.

Már nem voltam SEIKO-szűz :)

Szóval ez volt az első SEIKO-m. Még párszor biztos leírom, hogy "SEIKO", de nem baj, mert a Google jó helyre fog sorolni kereséskor :)
Az tetszett meg az órában, hogy finom, kecses, szépen összerakott és megtervezett, mégis erőt-sugárzó, katonai megjelenésű (Desert Storm a fantázianeve, de nem hiszem, hogy ilyet viseltek a háborúban). Akkor még nem tudtam, hogy a fémszíjakat jobban szeretem, mint az egyéb anyagból készülteket {a miértre a válasz az, hogy vékony a csuklóm (is), és a vaskos fémszíjak valahogy jobban mutatnak rajta}.
Ez a szíj egyébként elég jónak mondható, nagyon erős, nem is túl vékony, nem a NATO által rendszeresített egy darabból álló verzió.

Létezik az órából (számlap+szíj) fekete, zöld és kék is, de nekem ez a szín tetszett...legyen katonai (a zöldet kizártam, mert egy darab zöld ruhám sincsen).Egy hátránya van: könnyen koszolódik a szíj. Nem próbáltam még kimosni, vettem egy vadi újat, amint felbukkant a Vaterán.

A számlap egyébként tipikus katonai. Az óramutató az órákra mutat, a percmutató a percekre...ne várjunk túl sokat egy katonától ;) (van pár katona rokonom, remélem, hogy elnézik ezt a szúrkálódást nekem).

A számlapon még felfedezhető a SEIKO felirat alatt egy ezüst színű 5-ös szám.

Ez a következőket jelenti:

- Automata
- Napkijelzés
- Dátumkijelzés
- Vízálló
- Ütésálló


Már nem emlékszem, hogy pontosan mikor is vezette be ezt a jelölést a SEIKO, de a '70-es években már biztosan használta.
A szaténre polírozott tok kecses, nem túl nagy (37mm átmérőjű), a majdnem a négyesnél lévő korona enyhén be van süllyesztve a tokba.

A hátlap nagyobb része üveg (hardlex kristály, mint a számlap felett is) és látni engedi a viszonylag szép, automta, 21 köves, 7s26-os szerkezetet. Ez a szerkezet nagyon elterjedt, állítólag elnyűhetetlen, ilyen van a fekete és narancs MONSTER-ekben is. A naptár itt is kétnyelvű, az angolon kívül tud spanyolul is....szuper. Lenne inkább kandzsi, akkor érdekes lenne, de spanyol....na mindegy.
Ezt is érdemesebb az eBay-en megvenni, habár még mindig a béka feneke alatt van a fizetőeszközünk relatív értéke.

Nagyon ritkán hordom, de soha nem fogom eladni...mégiscsak ez volt az első SEIKO-m :)

gomb

Folyton ez történik...veszek egy órát és már cserélhetek is benne elemet.
Épp a legutóbb bemutatott Citizen kezdett el rosszalkodni, gyorsabban villog a kijelzőjén a kettőspont és nem akar légnyomást mérni...persze, hogy merül az elem.
Ez nem is volna baj, de a normális elemek aranyárban vannak, az olcsók pár hónapig bírják csak. Ráadásul a régi japán szerkezetek különleges elemeket kívánnak, nem jó nekik a kicsi, mindenhol fellelhető, ezért olcsó elem, nekik a nagy lapos drága elemek kellenek.
Gyorsan utánaszámoltam, nagyjábol 25 ezer Forinttal lennék karcsúbb, ha egyszerre merülnének le az óráim...még szerencse, hogy csak úgy 2 havonta merül le egy-egy.
És az is, hogy a többi automata vagy kézihúzós :)

u.i.: Éjfél körül új bejegyzés várható...ha jól emlékszem most egy SEIKO következik!

Citizen Aerochron - a ballonos

Pár hete nehéz döntés előtt álltam: 2 óra közül kellett választanom úgy, hogy egyikre sem volt pénzem...ráadásul az egyik SEIKO volt.
Természetesen mindig minden megoldódik, óra nem marad gazda nélkül, így meghoztam a döntést.

A két versenyző:

SEIKO Scubamaster, régi nagy kedvencem. Hibás, nem működik a lényege, a mélységmérő, de emiatt potom pénzért el lehet vinni.
Már egyszer lemaradtam róla. A gyűjteményem kialakításának hajnalán futottam bele egy tökéletes példányba a Vaterán. 20 ezerre alkudtam le akkor, amikor még azt se tudtam, hogy micsoda és végül nem vettem meg. Csak később láttam, hogy az eBay-en nagyjából tízszer annyiért mennek. Sebaj, ismét szembejött velem, ráadásul nagyon rosszkor, mert ugye egy vasam se volt erre a célra, és már ki volt szemelve egy különleges Citizen.

Citizen Aerochron - a világ első professzionális légisport órája magasságmérő szenzorral - erre esett a választásom.
Most sok negatív dolgot fogok leírni az óráról, de igazából egyik sem lényeges, nem fogom olyan helyzetekben viselni, amikor fontos lenne tudnom, hogy milyen magasan vagyok. Főleg nem lábban mérve, főleg nem úgy, hogy az aktuális légnyomásból számolja ki referenciértékek alapján, és főleg nem úgy, hogy nekem kell beállítanom minden légnyomásváltozáskor, hogy milyen magasan is vagyok éppen.

Mert ugye honnan is tudná, hogy például a légnyomás azért csökkent, mert magasabbra mentem vagy azért, mert vihar jön.
Ez az igazi 22-es csapdája - tudnom kell, hogy milyen magasan vagyok ahhoz, hogy az óra tudja, hogy milyen magasan vagyok. Persze ezt az óra mondhatná meg nekem. Ha nem tőle tudnám, akkor meg mi értelme....szóval jó is ez, de inkább az időjárást jelezhetné előre. És ami a legjobb: utasszállító repülőkön szabályozva van a légnyomás, így véletlenül se tudja megmondani, hogy milyen magasan vagyunk :)
Plusz egy ráadás: 1,5 másodpercenként frissül automatikusan a magasság-kijelzés és 5 perc elteltével átvált az eltelt idő mutatására, tehát elég kockázatos ejtőernyős ugrásnál erre hagyatkozni...ezt meg is említik a használati utasításban :)
Amire ajánlják: hőlégballonozás. Biztos sokat el tudtak belőle adni.


Amikor hozzám került, nem volt szíja és a koronája nem az eredeti aranyozott darab volt, hanem egy "sima" fémszínű, de formára megfelelő, talán eredeti Citizen.
Ugye engem ilyenkor midig elfog a láz és elkezedek kutatni.

A szíj
Az eredeti szíja kétszínű, 20mm-es, az első szem 22mm széles. Az ismertebb aukciós oldalakon csak hasonló van, de tökéletes nincs. Az órásom katalógusában megtaláltam a tökéleteset, de kiderült, hogy tavalyi volt a katalógus, idén már nem forgalmazza a nagyker...nagyszerű.

Az eredeti szíja

Otthon szétnéztem a vitrinemben és úgy döntöttem, hogy az Accuristom egy kicsit pihen és megszabadítom a szíjátol. Most ez van rajta és nagyon tetszik így...keresem a roncs Accuristokat a neten, hogy szerezzek még egy ilyen szíjat :)

A korona
Az órásom azt mondta, idén már ne kezdjünk bele ilyen bonyolult dologba (lehet, hogy le kellene cserélnem, de annyira olcsón dolgozik...), majd januárban. Mondtam neki, hogy oké, magamban meg azt, hogy nem oké. Szétnéztem, hogy kik aranyoznak a közelemben, de nem nagyon találtam szimpatikus céget. Elkezdtem hát keresni galvanizáló berendezéseket. Drágák.
Megérdeklődtem a Citizen szerviztől, hogy nincs-e véletlen ilyen koronájuk. Van. Kérdezem, hogy mennyi az annyi. Azt mondják menjek be és akkor tudnak árat mondani...itt még nem lett gyanús a dolog.
Na jó, benézek a Citizen szervizbe. Feleségem kérdezte, hogy van-e nálam elég pénz, mondtam neki, hogy persze, van nálam egy tizes a biztonság kedvéért, de úgyis csak párszáz forint lesz. Persze, ahogy én azt elképzeltem.

Beléptem a szervizbe - érdemes ellátogatni hozzájuk, nagyon komoly régi Citizen gyűjteményük van - és odaléptem a mesterekhez. Felcsillant a szemük, végre valaki behozott egy ritka darabot.
Gyorsan szétkapták, levették a koronát. Na ezen a ponton nyílt csak lehetőségem feltenni a kérdést. (Odafelé a dugóban gondolkodtam, hogy mi az az összeg, ami felett kifordulok a szervizből...úgy döntöttem, hogy 1500). Azt mondja az egyik mester, hogy 4380,- szereléssel együtt.
Pfff... - akkor legyen - mondtam. Na ennyit erről. Szép lett és ez a lényeg.
Arra, hogy az óra bekerülési árának közel az 1/3-át költöttem egy színproblémára - ami másnak fel se tűnik - nem vagyok büszke...de az órára igen.

Citizen C046 kaliber a '80-as évek elejéről. Analóg-digitális kijelzés. légnyomásmérő szenzor.
Az analóg mutatók az idő jelzésére szolgálnak. A számlap felső részén elhelyezkedő digitális LC kijelző tudja mutatni a pontos időt, dátumot, ébresztési időt, magasságot, légnyomást, a mérés megkezdése óta eltelt időt, és 2 eltárolt magassági adatot.

Az órában a bal oldalon látható szenzorház fogott meg, hasonló kialakításúak a legelső Citizen mélységmérős búvárórák (olyat is kell majd szereznem), amikért szintén rajongok. Amúgy az idő előrehaladtával modellről-modellre egyre csúnyábbak lettek a búvárórák...de ez most nem tartozik ide.
Mivel pilótaóráról van szó, elengedhetetlen a forgatható lünetta, ami itt gyakorlatilag egy kalkulátor (adott üzemanyaggal megtehető távolságok, stb.), de ebbe még nem ástam bele magam, nem rajongok különösebben a légi sportokért.

Nem SEIKO, de japán. Ezen kívül hasonlóan érdekes órákat tudnak gyártani, de sajnos a '90-es évektől számomra főleg ízléstelen órákat csinálnak...tisztelet a kivételnek.

Légnyomás (mBar)

Magasság (láb)

Csörömpölés-Generátor 1974-ből

Úgy döntöttem, hogy egy SEIKO, egy nem SEIKO. A gyűjteményem csak felerészben SEIKO, így nem lőhetem el előre az összeset, muszáj másokról is írnom.
Szóval akkor következik végre egy SEIKO a BREIL után (hogy mi lesz a következő, arról egyelőre fogalmam sincs, de majd megoldom).

Édesapám vette a Vaterán pár évvel ezelőtt ezt a szép állapotú SEIKO Bell-Maticot. Én ezt nem nézhettem tétlenül, hisz én vagyok SEIKOholic, Ő csak maradjon meg a svájciaknál, a japánok hozzám tartoznak. El is hoztam tőle azzal az ürüggyel, hogy kitisztítom, milyen szép lesz majd. Nem is vittem vissza azóta sem. Ő nem említette, én sem hoztam szóba...ami fekszik, nyugszik.

Rabul ejtett a számlap kidolgozottsága, a tok korabeli formája, a '70-es évekre jellemző pillekönnyű fémszíj és a komplikáció, amit sikerült beépíteni a mechanikus automata szerkezetbe.
Az óra ugyanis ébreszteni tud és nem is akárhogyan teszi ezt. Mechanikusan. Egy kis kalapácsot ütöget saját magához a szerkezet addig, amíg a külön ehhez a komplikációhoz tartozó rugóban tárolt energia kitart.
Mindezt nagyon esztétikusan és kicsiben sikerült megoldani. Az ébresztés idejét nem egy külön számlapon állíthatjuk be, hanem a főszámlap körül elforduló gyűrűvel, amit az első pozícióba kihúzott koronával tudunk állítani. Amikor az óramutató eléri a gyűrűn egy kis nyíllal megjelölt ébresztési időpontot, azonnal elkezd veszettül csörögni. Természetesen csak akkor teszi ezt, ha fel van húzva a megfelelő rugó (a koronát  a normál pozíciójában tekerve lehet ezt megtenni) és a 2 óránál található kis kapcsoló kihúzott állapotban van (Ezt a kis kapcsolót nyomogatva lehet a dátumot léptetni).

1967-től 1978-ig gyártották őket, az enyém 1974 szeptemberi. Ekkor már csak 17 követ tartalmazott a szerkezett a korábbi 27 illetve 21 kővel szemben. Azt nem tudom, hogy miért csökkentették a csapágykövek számát, remélhetőleg csak egyszerűbb lett a szerkezet és nem gazdaságosabb.
Akit érdekelnek a további változatok, az látogasson el a www.bellmatics.com -ra, meglepően sokfajtát gyártottak belőlük az évek során.



Az, hogy valaki felébred-e arra, hogy az órája rövid ideig kopácsol/csörög/sípol, gondolom egyénfüggő. Én nem merném rábízni az életem, de azért nem kell lebecsülni sem. Én például nem tudom elképzelni, hogy órában fekszem le aludni, ha meg az éjjeliszekrényre tenném le, biztos tennék alá egy poharat, hogy felerősítse a zajt. Maradok a jól bevált mobiltelefonnál....amire szintén nem bíznám az életemet, mert simán tud olyat produkálni, hogy egyszercsak kikapcsol/lefagy és mégy csak nem is tudok róla, mert nyugalmi állapotában is olyan, mintha ki lenne kapcsolva.

Tavaly nyáron futott a Vaterán egy kis utazó kvarc SEIKO ébresztőóra. Teljesen bele voltam szerelmesedve és nem vettem meg, mert éppen nem álltam úgy anayagilag. Pedig talán 2000 alatt maradt az ára. Csak utána jöttem rá, hogy mit vesztettem. Felbukkant még egyszer a Vaterán, egy másik órát árult a korábbi vevő és ez a háttérben volt látható. Még szép, hogy rákérdeztem, de nem akart tőle megválni. eBay-en ugye meg tízszer ennyibe kerül, ha éppen felbukkan...

Visszakanyarodva a Bell-Matichoz, fantasztikus érzés egy ilyen műremeket viselni és még csak nem is volt drága...főleg nekem ;)