Mit nem adtam volna annak idején egy ilyen óráért. Tudom, hogy puskázni nem szép dolog, nem is buzdítok senkit erre, de van amikor elkerülhetetlen és erre a célra ez egy tökéletes eszköz.
De nem szaladok ennyire előre, lássuk csak, hogy mi is történt a nagyvilágban 1984-ben, amikor ezt az órát gyártották...csak a miheztartás végett (1983-ban mutatták be, de ez a példány '84 augusztusából származik).
Orwell elképzelését 1984-ről ismerjük, sok dologban igaza volt, de nézzük a kellemesebbeket.
Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak c. regénye, Beverly Hills-i zsaru, Szellemírtók, Terminator, Szörnyecskék, (Mindenki emlékszik még az alámondásos, nézhetetlen VHS-ekre, amiket a PECSÁban lehetett a bolhán beszerezni?) Apple Macintosh, és még sorolhatnám.
Szóval abban a térben és időben ez az óra megállta a helyét. Ma már csak megmosolyogjuk a 2000 karakteres memóriáját és a 4x10 karakteres DOT-mátrix kijelzőt.
A rácsatolható billentyű/dokkolóállomás viszont tiszteletet parancsoló kinézetű. Manapság is találkozhatunk ilyesmivel, okostelefonokhoz, tabletekhez lehet megvásárolni, hogy könnyebb legyen az adatbevitel.
A SEIKO is így gondolta. Persze próbálkoztak ők is az óra kijelzője alá préselt apró gombokkal,
mint a CASIO, de az mégiscsak egy kevésbé elegáns dolog...de legalábbis használhatatlan (elnézést, de teljes mértékben elfogult vagyok).
Ez a billentyűzet viszont zseniális. Nem sokkal nagyobb a korabeli menedzser-kalkulátoroknál, könnyen elfér a zsebben és tényleg kiválóan használható, az egyik hozzá kapcsolódó érdekesség, hogy dedikált gomb van rajta az óra LCD-jének kontraszt-állításához....ez zseniális, ehhez hasonlóval nem nagyon találkozhatunk más LCD kijelzőjű óránál (vagy legalábbis én nem nagyon találkoztam).
A másik érdekesség viszont nem biztos, hogy elsőre feltűnik bárkinek is.
A SEIKO mérnökeinek meg kellett oldaniuk egy problémát.
A probléma abban rejlik, hogy két eszköz csatlakozásakor a jelek általában fizikai kontaktusokon, fém-érintkezőkön keresztül továbbítódnak.
Ezek az érintkezők korrodálódhatnak, bepiszkolódhatnak, ami hibás működéshez vezethet.
Ha jól megnézzük az óra alját, nem látunk rajta egy darab érintkezőt sem.
A billentyűzet dokkoló vájatának alján és tetején van két rugóval előfeszített fémlemez, de azok csak arra szolgálnak, hogy az órát biztosan a helyén tartsák, ellenben láthatunk még itt egy feliratot: "TRANSMISSION CIRCUIT".
És ez az, amiben az óra kiválósága és egyedisége rejlik.
VEZETÉK NÉLKÜL KOMMUNIKÁL!
Persze nem WiFi-ről, Bluetooth-ról vagy egyéb rádiós megoldásról beszélünk, elvégre 1984-et írunk. A kommunikácó az órában és a billentyűzetben lévő indukciós tekercsek segítségével zajlik.
Az áram átfolyik az egyik tekercsen és az így keletkező mágneses tér áramot generál a másikban. Az adatfolyam 2048 bit/sec-mal, ~32 KHz-es frekvencián zajlik és egyirányú.
Csak belenyomjuk az órát a dokkolóba, megnyomjuk rajta a "TRANSMIT" gombot, a billentyűzetet bekapcsoljuk és máris írhatunk bele 2x1000 karakternyi szöveget (köztük néhány érdekes piktogramot, ld. a képeken), használhatjuk a 8 tizedesjegyig számoló kalkulátort, valamint a már említett LCD kontrasztot állíthatjuk.
És akkor vissza is térek a bevezetőben és a címben említett puskázásra. A billentyűzettel hihetetlen gyorsan bevihető a kívánt szöveg, képletek, stb., az órából pedig egy gombnyomással elővarázsolható, és a kis szélső, nyíillal jelölt gombokkal könnyedén végiggörgethetjük az egész szöveget.
A puskázást még az is segíti, hogy az LCD panel betekintési tartománya a technológiából adódóan nem túl nagy, legjobban pontosan szemből látszik, tehát hiába lenne mellettünk a tanár, nem valószínű, hogy meglátná a kijelzőn lévő információt.
De természetesen ennél már jóval kifinomultabb módszerek léteznek manapság.
És különben is...tessék tanulni! ;)
Az óra rendelkezik még részidős kronográffal, ébresztő funkcióval, valamint kikapcsolható óránkénti jelzéssel.
Az alábbi felhasználási mód magamtól nem jutott eszembe, de "kézenfekvő" :
Ezt a szépséges, szinte érintetlen darabot a Vaterán sikerült begyűjtenem, majd az idő eldönti, hogy jó befektetés volt-e.
A doboza rendkívül jó állapotban van, sajnos hiányzik belőle a kezelési útmutató (ami ugye könnyen letölthető, de az már úgy nem az igazi) és a kis biléta az óra referenciaszámával.
Ezektől eltekintve majdnem olyan, mintha most vettem volna egy SEIKO boltban. az óra szíja fekete PVD bevonatos (mintha szinterezve lenne), talán még soha nem volt hordva, teljesen karcmentes.
A billentyűzet is tökéletes állapotban van.
Ugye párszor már megfogadtam, hogy csak olyan órát veszek, amit hordani is fogok...ez (is) egy kivétel ;)
