2012. február 29., szerda

H557-5150 - A hibrid pénznyelő

Ez az óra is abból a szériából származik, amikor a hullámvölgyben voltam (lásd: itt ), és mivel azóta nem került hozzám újabb óra, ezért nem tudhatom, hogy sikerült-e már kikecmeregnem belőle.

Elmesélem a legelejéről. Az egyik korábbi "ügyfelem", aki vett tőlem egy SKX007-est, az átvételkor mutatott egy nem túl régi DOXA búvárórát (quartz professional 600).
Abban a pillanatban nem nagyon érdekelt a dolog, nem volt szerelem első látásra, az ára is eléggé húzós volt. Aztán napról-napra, hétről-hétre egyre jobban foglalkoztatott az óra. Elkezdtem kutakodni és kiderült, hogy olyannyira ritka, hogy szinte nincs is róla információ. Sokat kacérkodtam a gondolattal, hogy megveszem, de aztán máshogy alakult.
Felkerült a Vaterára egy búváróra.


Attól eltekintve, hogy nem DOXA, hanem "Champion" volt ráírva és a sportcég logója díszítette a másodperc mutatóját, teljesen ugyanaz volt. Kiderítettem, hogy a két óra valóban ugyanaz, csak más a márkajelzés (azért ez sok mindent elárul az Aubry vezetése alatt és után készült "mai" Doxákról - de erről nem ebben a blogban fogtok olvasni).
1 Ft. minimálár nélkül "Quartz sportóra" megnevezés - kell ennél több? (ezzel a névvel senkinek sem keltheti fel az érdeklődését :) ).
Számításaim nagyjából bejöttek, én lettem a nyertes.
Azt azért elmondom még, hogy nem hiszem, hogy a Doxa értékének a töredékét is megéri az óra, de ez most egy tisztán érzelmi alapú döntés volt, nem a befektetés volt a cél.

Vaterás értesítő jött, levél az eladónak ment - kérem a számlaszámot, utalok, postázzon.
Nagy nehezen jött a válasz, hogy sajnos már nincs meg az óra.
Mondom - nagyszerű, de hogy lehet ez?
A lánya odaadta másnak.
Mondom - ez nem létezik, vegye vissza, a Vatera mindenek felett :)
Nem lehet, sajnálja.
Mondtam neki, hogy sejtettem, rossz érzésem volt már az elejétől kezdve.
Ezt sajnálja és elfogadnék-e egy Seikot ugyanezen az áron, mert látja, hogy szeretem a Seikokat, csatolt is képeket.


Mondtam, hogy nem ez volt most a célom, de legyen, a képeken eléggé ramaty az óra, de ha működik, akkor végül is miért ne?
Na ezt nem kellett volna.
Akkor először futottam bele abba, hogy merül az elem, hamarosan cserélni kell. Azóta már tudom, hogy ez mivel járhat :)
Megérkezett az óra, ugyanolyan ütött-kopott volt, mint a képeken.
Az elem másnapra valóban lemerült teljesen. kicseréltem, de így se bírta 1 napnál tovább.
Itt valami baj van.....bevittem az órásomhoz, levette a hátlapot és egyből kiszúrta azt, amit én nem, hogy a tekercsen két korábbi javításból származó hatalmas forrasztás látható.


Hagyjam ott, majd körbetelefonál a szakmában, hogy van-e valakinek alkatrésze hozzá.
Vele párhuzamosan én is elkezdtem keresni a neten, de működőképes szerkezettel szerelt óra csak horror-áron volt, nekem annyit nem ért az egész.
Majdnem 2 hónappal később felhívott, hogy mehetek érte, elkészült.
Nem olcsó mulatság, így már abszolút nem érte meg, de lenyeltem a békát, így jártam, az óra legalább működik.
Pár héttel később leszedtem a hátlapot és láttam, hogy a tekercset nem cserélte ki, ez látszik a fotókon is, de már nem volt kedvem feszegetni a dolgot, az óra azóta is tökéletesen működik.


De nem ez az egyetlen hibája. Az egész arra a Focus-ra emlékeztet, ami épp a fiam születésekor hagyott cserben (kórház, gyerek és asszony beszáll a kocsiba, indítózás, semmi, taxi, vontatás).
Az analóg és a digitális rész között a műanyag el van törve. Ki tudja azt eltörni?? A korona menetes, de csak épphogy, ráadásul ezért kicsit ferdén is rögzül a helyére. Minden alkatrésze agyon van polírozva, így az óra eredeti vonalai alig felismerhetőek. A szíj nem megfelelően lett sok helyen megbontva és visszahajlítgatva, ezt valamennyire sikerült orvosolnom. Az áthajlózáron is jól látszik, hogy mennyire "alaposan" sikerült polírozni, csaknem teljesen eltűnt a SEIKO SQ felirat.


Azért magáról a típusról is ejtenék pár szót.

Analóg-digitális (hibrid, erre utal a H is a szerkezetszámban - H557), 1982-ben kezdték el gyártani, az enyém 1984 februárjából származik. A korabeli James Bond filmekben feltűnő Seikok sorába illik, ráadásul ez a ritkábbik, "sports 100" verzió, menetes koronával, de még pattintós hátlappal, lumineszkáló indexekkel és mutatókkal.
Az analóg rész egyértelmű, a digitális már érdekesebb.
Van sima időkijelzés, második idő, ébresztés, stopper, dátum, óránkénti jelzés, világítás.
Ami említésre méltó, az a digitális rész kezelése.
A beállításban ugyanis részt vesz a korona is.
Az órát, az ébresztéseket a korona tekergetésével lehet állítani, ami persze néha nehézkes és lassú, de mindenképpen érdekes.
Bizonyos funkciók (ébresztés aktiválása, 12/24 órás kijelzés váltása) a korona kihúzásával, majd egy másodpercen belüli visszanyomásával kapcsolhatóak.

Úgy vettem észre, hogy az analóg és a digitális rész szinkronban van, nem úgy, mint néhány Citizennél. Tehát vagy valamilyen elektronikus/mechanikus megoldással vannak szinkronizálva, vagy eszméletlenül össze vannak hangolva, habár ez szinte elképzelhetetlen.


Van még egy nagy problémám ezekkel a digitális/hibrid órákkal, mégpedig a súlyuk.
Annak idején biztosan azt gondolták - sőt, biztosan még ma is sok embernek szempont - hogy az óra legyen könnyű. Gondolom így tudták jól demonstrálni a miniatürizálás terén elért eredményeket, én azonban szeretem, ha egy órának súlya van és érzem a csuklómon, ezért is nem vettem még titán órát.


A végszó az, hogy szívesen megválnék az órától, de nincs képem ilyen állapotban bárkinek is eladni, annak ellenére, hogy tökéletesen és megbízhatóan működik, ráadásul most már csak veszteséggel tudnék túladni rajta, úgyhogy marad...